A norma az, amit azzá teszünk

Biztosan találkoztatok már azzal a gondolattal, hogy bizonyos dolgok hozzászokáshoz vezetnek, egy idő után már nem reagálunk rájuk, nem érik el az ingerküszöbünket. Általánossá, megszokottá válnak. De igaz ennek a fordítottja is. Ha valamit először látunk, hallunk, furcsán hathat, nem értjük, ellenérzést válthat ki és mivel ritka, vagy legalábbis annak gondoljuk, nem tekintünk rá természetesként. Informació hiányában esetleg téves következtetéseket vonunk le, az ismereteink alapján élünk feltételezésekkel.⁣


Hosszan szoptatás


Fotó: Kali Conteno

Amikor azt halljuk, hogy 1 éves kor fölötti gyermeket szoptat az édesanyja, ráncolni kezdjük a homlokunk, hümmögünk, de még csak-csak. Ha azonban két, netán 3 éves kor fölötti gyermek szoptatása kerül szóba, az finoman szólva is erős ellenérzéseket vált ki. Pedig sokkal több ilyenkorú gyermeket szoptatnak, mint azt a közvélemény feltetelezné, viszont kevesen beszélünk róla, mert nem szivesen tesszük ki magunkat vagy a gyermekünket támadásoknak.

Arra a kérdésre, hogy minek ekkora gyereket szoptatni, igazán akkor kapjuk meg a választ, amikor csináljuk. Amikor a hozzátáplálás kezdetével nem váltunk ki étkezéseket és hagyjuk, hogy a szoptatás együtt alakuljon az életünkkel, a gyermekünk szükségleteivel, majd megtapasztaljuk, hogy az általános (tév)hittel ellentétben, egy kicsi, 1 éves koron túl is bőven igényli a szoptatást. Viszont egy ponton túl önvédelembő hallgatásba burkolózunk, így látszólag néhány hippi(?) anya szoptatja hosszan a gyermekét. Ezért az egész furcsa és szokatlan marad, miközben az elfogadáshoz fontos lenne ha elő mernénk lépni az árnyékból, ahogy persze a megértő elfogadás is, hogy meg merjük ezt tenni. Ördögi kör.⁣


Otthonszülés

Fotó: Love is: Photography LLC

Az intézményen kívüli szülés önmagában is érzékeny téma. Számos tévhit, félinformácó mellett, szándékos árokásás is közrejátszik ebben, de most nem erről szeretnék beszélni. Inkább nézzétek meg ezt a képet! Tudom, mi az első reakció. Hogy mit keres ott egy gyerek, és megijed, és én nem akarnám, hogy ott legyen, és, és, és... Tudom. De nézzétek meg a kislány arcát! Számára ez az egész helyzet teljesen természetes. Ő úgy fog felnőni, ő úgy fog gyereket szülni, hogy ismeri a szülésnek azt az arcát, amit mára már csak kevesen és, amit mi háborítatlan szülésekről készült videók, képek formájában próbálhatunk megérteni, megismerni, hacsak nem vagyunk olyan szerencsések, hogy ilyen békés körülmények között hozzuk világra a gyermekünket.


Ahogy sok minden tudott elfogadott, ingerküszöböt el nem érő lenni, köztük számos káros dologgal, hiszem, hogy ha nyitottan, rugalmasan, elfogadással közelítünk egymáshoz és ahhoz, amit elsőre talán nem értünk, jobb hellyé tudjuk tenni a világunk.


...

Ha érdekesnek találtad, köszönöm, ha megosztod másokkal is! Anyai tapasztalatok alapján épülő szülészeti adatbázisomban kórházankénti bontásban tájékozódhatsz arról, melyik intézményben mire számíthatsz a szülőszobán és a csecsemőosztályon. Ha szivesen olvasnál békés, megerősítő szüléstörténeteket, szeretettel várlak facebookon, a zárt csoportomban, valamint rendszeresen frissülő tartalmakat találsz a facebbok oldalamon és instagramon is.


102 megtekintés

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése