Enni, inni a vajúdás alatt?

Frissítve: 2021. máj. 11.


A vajúdás alatti evés és ivás rutinszerű korlátozása nagyon régi gyakorlat. Még abból az időből származik, amikor csak altatásban végeztek császármetszést. Az a gondolat húzódik mögötte, HA valami gond adódna a szülés során és a kismamát ESETLEG altatni kellene, és ő EsETLEG hányna és azt ESETLEG belélegezné, akkor az kockázatot jelenthet számára. Az aspiráció okozta tüdőgyulladás valóban nem játék. Viszont az 1946-ban megjelent kutatást, amin a tilalom alapul, az elmúlt évtizedekben többször is cáfolták már.

Változó idők, változatlan gyakorlatok

Ma már jóval kevesebb kismamát altatnak, mint annak idején, amikor az említett tanulmány született. Az aneszteziológia is sokat változott az elmúlt 70 évben és tudjuk azt is, hogy a gyomor sohasem teljesen üres,. A vajúdás emellett lelassítja az emésztés folyamatát, így hiába a kórházon belüli korlátozás, az otthon elfogyasztott étel még órák múlva, így a szülőszobán is a gyomrunkban lehet. De, ha más nem, emésztőnedvek biztosan találhatóak ott, amit az ételhez hasonlóan ki lehet hányni, belélegezve viszont még komolyabb kockázatot jelentenek.

A WHO már az 1999-ben kiadott, normális szülésre vonatkozó irányelvében is azok közé az eljárások közé sorolta az evés és az ivás korlátozását, amit gyakran helytelenül alkalmaznak. Ugyan lassan enyhülni látszanak az intézményi szabályok, és különösen az ivás tekintetében egyre több helyen megengedőbbek, de a változás még nem ment végbe mindenhol. A velem megosztott tapasztalataitok alapján az édesanyák 62%-át nem támogatták abban, hogy egyen és 28%-ukat az ivásban is korlátozták.*

Hogy mi ezzel a baj?

“Úgy gondolom, hogy nagyon sok “fájásgyengeség” és méhelégtelenség a több órás böjt által okozott vércukorszint-csökkenésének tudható be.” - Ina May Gaskin, Útmutató szüléshez

A szülés, komoly fizikai munka, ami sok-sok kalóriát igényel. Ha ezt nem pótoljuk, a csökkenő energiaszint fájdalmasabbá és elhúzódóbbá teheti a vajúdást. A koplalás a vér savasodását okozhatja, ami így kevesebb oxigént tud szállítani, csökken a méhösszehúzódások hatékonysága, csökken a méhlepény vérellátottsága és magzati distressz alakulhat ki, míg az ivás korlátozásával fellép a kiszáradás veszélye.

Mindannyiunk számára ismerős kép, ahogy a filmekben jeget visznek a vajúdónak vagy egy nedves kendővel megnedvesítik kiszáradt ajkait. De ezek nem képesek pótolni a kismama folyadékszükségletét. A szülő nő vajúdás közben jellemzően a száján át veszi a levegőt, a torka kiszárad és a teste által végzett elképesztő munka, is megkívánja, hogy pótolja az elvesztett folyadékot. A kiszáradás elkerülésén túl, az ivás mellett szól, hogy pisilni kell tőle. Hogy ennek mi haszna?

  1. Ha eddig feküdtünk, most fel kell, hogy álljunk, ami segíti a babánkat a lefelé haladásban.

  2. A WC-n ülve ellazítjuk a medenceizmainkat, ami a vajúdás alatt növeli a méhszájra gyakorolt nyomást, a kitolási szakban pedig segíti a baba leszállását.

  3. Azoknak, akik eleget isznak és rendszeresen pisilnek a vajúdás alatt, ritkábban dagad meg úgy a húgyvezetékük, hogy katéterre legyen szükség a hólyagjuk kiürítéséhez.

A kiszáradás elkerülése ugyan megoldható infúzióval, de a csak folyadékpótlásra adott infúzió nem akadályozza meg, hogy a vajúdás végére - vagy akár már vajúdás közben - elveszítse erejét a kismama.


Beavatkozások kaszkádja

Hogy az energiavesztést és az ezzel járó kockázatokat elkerüljük, lehetőség, hogy már megelőzésként infúziót kapjon az édesanya. Ez viszont azt jelenti, hogy egy infúziós állvány társaságában kell vajúdnia, amin ugyan jobb esetben vannak kerekek, de van azért ideálisabb körülmény vajúdás közben, mint újdonsült, fémgörgős barátunkat gardírozni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ilyen esetekben gyakrabban kérnek fájdalomcsillapítást olyanok is, akik korábban nem terveztek ezzel a lehetőséggel élni.

Ha a kismama nem kap automatikusan infúziót, de az energiavesztés miatt gyengülnek a fájások, azok erősítésére oxytocint szoktak adni. Az oxytocinos fájáserősítés viszont intenzívebb monitorozást kíván. Ezzel az evés, ivás mellett most már korlátozódik a kismama szabad mozgása is, ami ugyancsak nem kedvez a vajúdás folyamatának. Mindezek mellett, a mesterséges oxytocin egész másképp hat mint, amit a szervezetünk termel. A fájások sokkal intenzívebbé válhatnak általa, miközben nem érvényesül a hormon természetes fájdalomcsillapító hatása. Az oxytocin infúzió mellé ezért gyakorta párosul epidurális érzéstelenítés is, aminek szintén megvannak a maga vajúdásra gyakorolt hatásai és lehetséges kockázatai. Például vérnyomás esést okozhat, amit infúzióban adott folyadékkal igyekeznek megelőzni. Ezzel a folyadékpótlás ugyan megoldva, de talán nem ér meglepetésként, hogy bizony, az infúzióban kapott folyadéknak is vannak és lehetnek nem kívánt hatásai.

Kockázatok és mellékhatások

Ha szabadon ihatsz, amikor megszomjazol, akkor és annyi folyadékot fogsz magadhoz venni, amennyit a szervezeted éppen kíván. Viszont az infúziót nem tudod a szükségleteid szerint szabályozni. Ha gyorsabban adagolják, mint azt a szervezeted ki tudná választani, rángógörcsös állapot léphet fel és akár a tüdőd is megtelhet vízzel.

A nagy mennyiségű infúziós folyadék csökkenti a baba vércukor- és nátriumszintjét, ami légzési nehézséget és rohamot is okozhat az újszülöttnél.

A vajúdás közben kapott túl sok folyadék vizesedést okozhat nálad és a babánál is, amitől az ujjaid feldagadnak, a melleid megduzzadnak. A mellek megduzzadása együtt járhat a mellbimbó ideiglenes ellaposodásával is, ezek pedig megnehezítik, hogy kisbabád jól rá tudjon tapadni a melledre és hatékonyan tudjon szopizni. Az infúzió okozta plusz folyadék késleltetheti a tejbelövelést, illetve szerepet játszhat a mellek túltelítődésében is.

Tudjuk jól, hogy az újszülöttek születésük után veszítenek a súlyukból. Ez a súlyvesztés a baba születéskori súlyának a 7, de maximum 10%-át nem haladhatja meg, és az újszülöttnek, 2 hetes korára vissza kellene nyernie a születési súlyát. Igen ám, de ahogy az anyának, neki is meg kell szabadulni az infúzióból kapott plusz folyadéktól. Ez egyrészt látszólag nagyobb súlyvesztést jelent, hiszen a születési súlya mesterségesen magasabb az infúzió miatt, másrészt nagyobb súlyt kell összeszednie 2 héten belül. És már kezdődik is egy spirál, hogy vajon eszik-e eleget, gyarapszik-e eleget, jól csinálom-e, mi lehet a baj? Ha a baba súlyvesztése nagy, annak megállítására pótlást szoktak javasolni. Ez lehet az anya lefejt teje, de gyakrabban tápszer, és sajnos sokszor cumisüvegből a szoptatásbarát módszerek helyett. Az aggodalom, és a szoptatás természetes folyamatába való beleavatkozás pedig könnyedén képes hosszútávú nehézségeket okozni és akadályokat gördíteni a sikeres szoptatás útjába.

Ezek mellett az, hogy a tű helye még napokkal az eltávolítása után is érzékeny lehet, azt gondolom igazán eltörpül és mire idejutottunk, talán már el is felejtetted, hogy eredendően arról kezdtünk beszélni, hogy indokolt-e még napjainkban is, hogy minden kismamát rutinszerűen korlátozzanak a vajúdás alatti evésben és ivásban. Pedig a téma, még mindig ez, de olyan ez az egész, mint egy sor dominó, amiben óvatlanul meglöktünk egyet. Nem árt tudni, hogy az utolsó a sorban, nem a baba hüvelyi úton vagy császármetszéssel történő megszületése. A szülésünk alatti beavatkozások, események hatással vannak a szülés utáni életünkre is.

Enni vagy nem enni

Van, aki relatív gyorsan megszüli a babáját és nem éhezik meg közben. Van, aki hosszabb vajúdás alatt sem. Azt gondolom azt nem kell magyarázni, hogy aki nem éhes, az ne egyen. Ha szüksége lenne élelemre, azt a szervezete valószínűleg jelezné. Így a kérdés inkább az, hogy mit tegyen, aki éhes. Mert a szülések általában nem pár órán át tartanak és ahhoz, hogy a kismamának végig legyen ereje, majd a baba megszületése után az első közös órákra is maradjon belőle, pótolnia kell az elvesztett energiákat. Ez nem 3 fogásos ebédet jelent, viszont pár falat szendvics, joghurt, gyümölcs jól eshet és erőt, lendületet adhat a folytatáshoz. Van kórház, ahol ez már nem jelent gondot, van, ahol pár falat csokit, vagy szőlőcukrot engednek és van, ahol semmit. Nem vigyáznak kevésbé a kismamákra azok a kísérők, akik nem korlátozzák őket rutinszerűen, hanem ehelyett egyedileg mérlegelve, a kismamával közösen hoznak döntést.

Így mielőtt elfogadod tényként, hogy éhezned, netán szomjaznod kell a vajúdás ideje alatt, kérdezz, tájékozódj és járj utána, hogy valóban indokolt-e a TE esetedben ez a korlátozás!



...

Ha érdekesnek találtad, köszönöm, ha megosztod másokkal is! Anyai tapasztalatok alapján épülő szülészeti adatbázisomban kórházankénti bontásban tájékozódhatsz arról, melyik intézményben mire számíthatsz a szülőszobán és a csecsemőosztályon. Ha szivesen olvasnál békés, megerősítő szüléstörténeteket, szeretettel várlak facebookon, a zárt csoportomban, valamint rendszeresen frissülő tartalmakat találsz a facebbok oldalamon és instagramon is. ...


Felhasznált irodalom:

Ina May Gaskin: Útmutató szüléshez

Debra Pascali-Bonaro és Elizatbh Davis Orgazmikus szülés

La Leche Liga: A szoptatás női művészete


Az inforgrafika eredetijét a Lamaze készítette az alábbi forrásokra támaszkodva:

1 Declercq, E.R., Sakala, C., Corry, M.P., Applebaum, S., Herrlich, A. (2013, May). Listening to Mothers III: Pregnancy and Birth. New York: Childbirth Connection. Retrieved from transform.childbirthconnection.org/wp-content/uploads/2013/06/LTM-III_Pregnancy-and-Birth.pdf

2 Singata, M., Tranmer, J., Gyte, G.M.L. (2013). Restricting oral fluid and food intake falling on labor. [Abstract]. Cochrane Database of Systematic Reviews, Issue 8. Art. No.: CD003930. DOI: summaries.cochrane.org/CD003930/eating-and-drinking-in-labour


*Ablak a világra kérdőíves adatgyűjtés, 5606 önkéntes válasz alapján.



605 megtekintés

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése