Gátmetszés - hogyan próbáld elkerülni?

Frissítve: 2021. máj. 11.


A gátmetszés úgy él a fejünkben, mint a szülés kellemetlen, talán kissé félelmetes, de elkerülhetetlen velejárója. Segítség, hogy anyának, babának könnyebb legyen. Első szülésnél muszáj, többediknél talán elkerülhető. Bár egyre ismertebb a gátvédelem kifejezés, azért többnyire úri huncutságként van számontartva. Jobb a vágás, az egyenes szélek és mégis inkább az, mint egy csúnya repedés. Így szokták mondani. Beszéljünk most kicsit arról, amit nem sokszor szoktak mondani.


A gátmetszés


A gátmetszés a baba megszületése előtt, a hüvelyen ejtett vágás, melynek rutinszerű alkalmazását már nem javasolja a 2019 decemberében megjelent szülészeti irányelv sem.


Ajánlás 18
Gátmetszés végzése rutinszerűen nem ajánlott, javasolt viszont abban az esetben, ha műszeres szülésbefejezésre van szükség, vagy az anya gátja szokatlanul magas és pozícióváltással sem tágul, vagy magzati distressz alakult ki (1A), [3, 56].

Műszeres befejezés (vákum, fogó) kapcsán is olvastam már arról, hogy nem minden esetben indokolt ilyenkor sem a vágás, és külföldön szült édesanyák beszámolóiban is találkoztam már ennek a gyakorlatával, de ami igazán megragad, az az anya gátjának magasságára való hivatkozás. Ez több szempontból is elgondolkodtat. Az egyik, hogy Magyarországon a nők zöme fekvő testhelyzetben szül (a hozzám befutó anyai tapasztalatokban a nők 96%-a) , mert a kórházakban ez a szokás, ezt kérik a kismamáktól. Ennek indokául az szokott elhangzani, hogy, a szakszemélyzet így fér hozzá a gáthoz és így tudja fogadni a babát. Nem zárnám ki, de azért mindezek nem teszik túl valószínűvé a pozícióváltás kezdeményezését a szakszemélyzet részéről. Egy másik elgondolkodtató szempont, hogy valamiért abból indulunk ki, hogy a női test hibás, a gát nem megfelelő, a természet valamiért olyanra alkotta, hogy metszés nélkül az esetek zömében anya és baba is kárát szenvedné a szülésnek. Lehet ez így? Nem az a kérdés, hogy előfordulhat-e, hogy segítségre van szükség. Magyarországon az első szülő nők körében ~90% a gátmetszés aránya. Összességében az országos átlag közelít a 70%-hoz. A korábbi vágástól megjavul a nők egy részének a teste?

Létezik, hogy valami, aminek ilyen fontos szerepe van a szülésben, születésben, ennyire rosszul működjön? A magam részéről nem hiszem. A gátunknak az a dolga, arra teremtette a természet, hogy a babánkat átengedje. Ha erre csak súlyos repedés árán lenne képes, nagy bajban lettünk volna a szülések kórházi eseménnyé válása előtt. Azt hiszem joggal feltételezhetjük, hogy a testünknek ez a része is többször működik jól, mint rosszul.


A gátmetszés szükségességének köztudatban élő oka, hogy a metszéssel elejét vegyék a súlyos repedésnek. Nézzük meg ehhez a gátrepedés fokozatait:


  • Elsőfokú sérülés esetén bőrfelületi sérülés történik.

  • A másodfokú sérülés már érinti az izomszövetet.

  • A harmadfokú sérülés eléri és behatol a végbél-zárógyűrűbe.

  • A negyedfokú sérülés már a végbél nyálkahártyáját is áthatolja.

Maga a gátmetszés másodfokú sérülésnek felel meg. A harmad- és negyedfokú sérüléseket szeretnék vele elkerülni. Elnézve, milyen sérülésekről van szó, érthetőnek tűnik, de a női testbe vetett bizalom végleges elvesztése előtt vizsgáljunk meg még valamit.


Az Egyesült Államokban Ina May Gaskin vezette Farm bábaközpontban, a nők 68,7%-a sértetlen gáttal hozza világra a gyermekét. Itt elsőfokú sérülést az anyák 19,4%-a, másodfokú sérülést 11,4%-a, harmadfokú sérülést 0,3%-a és negyedfokú sérülést 0,04%-a szenvedett el. Vagyis csak sértetlen gáttal annyian szültek, mint amennyi nálunk a gátmetszés aránya. Nem túl racionális azt feltételezni, hogy a Farmon szülő nők gátja alkalmasabb a szülésre, mint a magyarországi nőké és az sem túl valószínű, hogy a komplikációval bíró várandósságok és szülések lennének olyan túlsúlyban, hogy ekkora eltérést eredményezzenek. Megnézve más, hasonló elveken működő praxisok statisztikáit, a Farméhoz hasonló eredményeket fogunk látni akár itthon, akár más országokban nézünk szét.


Az eltérés okát keresve azonban feltűnik valami lényeges különbség, mégpedig a szülésről való gondolkodásban és a szüléskísérési gyakorlatban. Az alacsony gátmetszési statisztikákkal bíró helyeken a szülésre élettani folyamatként tekintenek. Nem medikális szemléletben vezetik, hanem bábai szemléletben kísérik. A szülés középpontjában a szülő nő és gyermeke áll, az anya szükségletei a mérvadóak. Vajúdás közben szabadon mozoghat, szülhet vízben, olyan pozícióban hozhatja világra gyermekét, amit ő választ és senki nem mondja meg, hogy mikor és hogyan nyomjon, nem könyökölnek a hasába. Érzékelését nem tompítják fájdalomcsillapítók és a szülését nem gyorsítja oxytocin. Szerető, biztonságot adó környezet veszi körbe, amiben el tud lazulni. Ilyenkor kevés kivételtől eltekintve egy ok van, amikor gátmetszést hajtanak végre. Egy ok, ami a gátmetszést kérdés nélkül indokolttá teszi. Egy, amikor a baba világrajövetele nem tűr halasztást, amikor nincs idő arra, hogy a baba feje lassú munkával a megfelelő méretűre tágítsa a gátat. Ez pedig az, amikor a baba szívverése két fájás között nem tud rendeződni ezért az ő egészsége érdekében mihamarabb világra kell segíteni. Ez azért sokkal ritkább állapot, mint a magyarországi ~70%-os gátmetszési arány és ugye nem is erre hivatkozva él ez a beavatkozás a köztudatban, hanem mint a gátunk őre.




Mit tehetsz, hogy elkerüld a gátmetszést


Azt gondoljuk a szülés előtt a kérésünket jelezve megoldódik ez a kérdés. A vágás visszautasítása azonban önmagában kevés. A szülés folyamatának ismerete, a vajúdás és a kitolási szak megfelelő körülményei is kellenek és hogy nemet tudj mondani más rutin beavatkozásokra, korlátozásokra is.


Hogy a végén kezdjem: hacsak belső késztetést nem érzel rá, vagy nincs különösebb oka, ne feküdj le. A szülőágyban fekvő/félig ülő testhelyzetek kérésének az egyik oka, a könnyebben hozzáférhető gát. Fekvő pozíciókban a legszűkebb a medence, ami egyébként sem a legideálisabb, de ha nem fekszel hanyatt, akkor sokkal kisebb a valószínűsége a gátmetszésnek és a gátrepedésnek is.


Ezt megelőzően, ha a vajúdás alatt szabadon mozoghatsz, ha nem siettetik a szülést semmilyen formában (oxytocin, hasba könyöklés), ha hagynak időt a kitolási szakra, akkor és úgy nyomhatsz, olyan pozícióban, amiben te szeretnél, akkor a gátadnak lesz elég ideje tágulni és szükségtelen vágni.


Mindenek előtt viszont kérdezd meg a választott kísérődet, hogy milyen esetben, milyen arányban végez gátmetszést és tudd, hogy a WHO maximum 10%-ot tart orvosilag indokoltnak!



Felhasznált irodalom:

Noll Andrea Nandu: Vajúdástámogatás mindenkinek, Jaffa 2017

Noll Andrea Nandu: Ajtóstul az Élet kapuján, http://holdudvar.babahaz.hu/gatmetszes.htm

Ina May Gaskin: Útmutató szüléshez, Jaffa 2015

Ingeborg Stadelmann: A bába válaszol, Cartaphilus 2003


...

Ha érdekesnek találtad, köszönöm, ha megosztod másokkal is! Anyai tapasztalatok alapján épülő szülészeti adatbázisomban kórházankénti bontásban tájékozódhatsz arról, melyik intézményben mire számíthatsz a szülőszobán és a csecsemőosztályon. Ha szivesen olvasnál békés, megerősítő szüléstörténeteket, szeretettel várlak facebookon, a zárt csoportomban, valamint rendszeresen frissülő tartalmakat találsz a facebbok oldalamon és instagramon is.


1 219 megtekintés

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése